MÁRCIUS 7., CSÜTÖRTÖK

 

Lk 11,14–23. Vita egy ördögűzés miatt

¹⁴Egyszer kiűzött egy ördögöt, amely néma volt. Amikor az ördög kiment, a néma megszólalt, a tömeg pedig elcsodálkozott. ¹⁵De közülük néhányan így szóltak: »Az ördögök fejedelme, Belzebub által űzi ki az ördögöket.« ¹⁶Mások pedig égi jelet kértek tőle, hogy kísértsék. ¹⁷Ő azonban látta gondolataikat, és ezt mondta nekik: »Minden ország, amely önmagával meghasonlott, elpusztul, és ház házra omlik. ¹⁸Ha tehát a sátán meghasonlott önmagával, hogyan állhat fenn az ő országa? Azt mondjátok, hogy én Belzebub által űzöm ki az ördögöket. ¹⁹De ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Ők lesznek tehát a ti bíráitok. ²⁰De ha én Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, biztosan elérkezett hozzátok az Isten országa.
²¹Amikor az erős fegyverrel őrzi a házát, biztonságban van a vagyona. ²²De ha nála erősebb jön, legyőzi őt, elveszi összes fegyverzetét, amelyben bízott, és elosztja zsákmányát.
²³Aki nincs velem, ellenem van, s aki nem gyűjt velem, az szétszór.

 

Jézus megszabadított egy embert, akit megszállt egy „néma” ördög. Megakadályozni, hogy valaki beszéljen, azt jelenti, növelni vagy legalábbis keményebbé tenni az illető magányosságát. A szavakkal való kommunikáció az emberi élet egyik sarokköve. Amikor ez az ember megszabadult az ördögtől, és képes volt beszélni, ámulatot váltott ki az emberekből. De a gonosz szellem nem adta fel, sőt, még inkább megerősítette ellenállását, szembenállását Jézussal és az evangéliummal. Hogyan is ne jutna erről eszünkbe, milyen szomorú helyzetben van az emberiség nagy része; sokan képtelenek megérteni egymást, képtelenek kommunikálni? Bár ma már egyre könnyebb információkat cserélni, valós időben hozzájutni a hírekhez, valójában mégsem könnyű az emberek közötti kommunikáció. A globalizáció közelebb hozta egymáshoz a népeket, de nem tette őket egymás testvéreivé. Gyakran a kommunikációképtelenség falai épülnek, és ebből következően a feszültségek és konfliktusok egyre nőnek. Nem ritkák a Jézus és a tanítványok elleni vádak és rágalmak. Jézus azonban továbbra is arra buzdít bennünket, hogy lássuk meg küldetésének gyümölcseit, és hozzátehetjük, hogy a tanítványok és az Egyház küldetésének évszázadokon át hozott gyümölcseit. A szeretetnek ezek a művei azok, amelyek tanúságot tesznek „Isten ujjának” jelenlétéről a történelemben. Jézus maga Isten jelenléte a történelemben. Ő az „erős” gonosznál is „erősebb” ember, aki belép a házba, legyőzi és lefegyverzi a gonoszt. A ház, amelyről az evangéliumi szakasz beszél, minden egyes ember szíve, a keresztény közösség, ahol a szeretet erősebb a gonosznál. Aki pedig vak erre a szeretetre, az valójában az ellenség oldalára áll, és annak ostoba szolgájává válik. Ezért mondja Jézus határozottan: „Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az szétszór.” Azonban ébernek kell lennünk. A gonosz elleni harc egész életünkön át elkísér bennünket. Ebben az értelemben mondják egyesek, hogy a kereszténység „agonikus”, vagyis az állandó küzdelem állapotában van. A „tisztátalan lélek”, mondja Jézus, még ha ki is jön, megpróbál újra belépni. Drámai kimenetele van annak, ha az ember a lustasága és hiábavaló dolgokkal való foglalatossága miatt hagyja, hogy a gonosz újra belépjen a szívébe. Ezúttal, teszi hozzá Jézus, hét másik lélek lép majd be a szívébe. És az új állapot rosszabb lesz, mint az előző.

Imádság az Egyházért