MÁRCIUS 8., PÉNTEK

 

Mk 12,28–34. Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr, akit szeretnünk kell

 

²⁸Ekkor odajárult hozzá az egyik írástudó, aki hallotta őket vitatkozni. Mivel látta, hogy jól megfelelt nekik, megkérdezte őt: »Melyik a legelső az összes parancs közül?« ²⁹Jézus így felelt neki: »Az összes parancs közül a legelső ez: ‘Halld, Izrael! A mi Urunk, Istenünk az egyetlen Úr! ³⁰Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! ’Ez az első parancsolat. ^{(MTörv 6,4-5}<fs) 31}A második pedig ez: ‘Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! ’Ezeknél nincs nagyobb parancsolat.« ^{(Lev 19,18}<fs) 32}Az írástudó ekkor azt mondta neki: »Jól van, Mester! Helyesen mondtad, hogy egy az Isten, és nincs más rajta kívül; ³³és hogy őt szeretni teljes szívből és teljes értelemből és teljes lélekből és teljes erőből, a felebarátot pedig úgy szeretni, mint önmagunkat – többet ér minden égő és egyéb áldozatnál.« ³⁴Amikor Jézus látta, hogy milyen okosan felelt, azt mondta neki: »Nem vagy messze az Isten országától.« Ezután senki sem merte őt többé kérdezni.

 

Márk evangéliumának ez a része Jézus jeruzsálemi működésének egyik jelenetét írja le. A nép vezetőinek ellenséges hozzáállása egyre fenyegetőbbé válik. Ám egy írástudó őszinte kérdéssel fordul Jézushoz: „Melyik az első a parancsok közül?” Az írástudók általában a Törvény jó ismerői voltak. Ez alkalommal nem egy rosszindulatú kérdés hangzik el, ez az írástudó, aki egyedül áll oda Jézus elé, meg akar érteni egy tanítást, amelyről érzi, hogy fontos az élete számára. Bölcs volt ez az írástudó, tisztában volt vele, hogy nem mindig nála van az igazság, neki is szüksége van rá, hogy tanuljon egy nála bölcsebb mestertől. Mindannyiunknak szükségünk van arra, hogy megkérdezzük mindenekelőtt a nekünk ajándékozott Szentlélektől, mi a Szentírás valódi értelme az életünk és a világ számára. Senki nem a saját mestere. Ez az írástudó ma megtanítja nekünk, hogyan álljunk meg Jézus előtt. Kérdezzük mi is vele: „Mester, mi az evangélium lényege?” Jézus azt válaszolja, hogy „az első parancs” tartalma kettős: szeretni kell Istent és a felebarátot. Két egymástól elválaszthatatlan szeretet ez, sőt tulajdonképpen egy. Nem lehet elválasztani egymástól Istent és a felebarátot. Jézus maga mutatja meg ezt nekünk: mindenekfölött szerette az Atyát, a saját életénél is jobban, és ugyanígy mindenekfölött szerette az embereket, a saját életénél is jobban. De ahhoz, hogy megértsük Isten és a felebarát szeretetének egységét, előbb egy másik meghívást kell elfogadnunk: „Ez az első: Halld, Izrael!” A nagyböjt idején újra és újra elhangzik annak fontossága, hogy hallgassuk Istent, aki szól hozzánk. Azt az írástudót megelégedéssel töltötte el Jézus válasza, azt hallotta tőle, hogy nincs messze Isten országa. Tanuljuk meg tőle, hogy legyünk készek kérdezni és legyünk készek válaszolni.

A Szent Kereszt imádsága