Dán 7,13–14; Zsolt 92(93); Jel 1,5–8; Jn
18,33–37
Ma
van az Úrnak, a mindenség királyának ünnepe. Valójában az ő királysága nem is
ebből a világból való! Az evangélium, ugyanis, egy végtelenül gyenge, minden
ruhájától megfosztott, szegény emberről beszél, akinek élete teljes egészében
másoktól függ. Hogy létezik, hogy egy ilyen helyzetben lévő ember valaminek is
a királya legyen? A hatalomnak semmilyen vonását nem mutatja. Ebben a világban,
ahol az számít, amit látunk, hogy bízhatjuk magunkat egy ilyen emberre, aki az
erőnek pont az ellentétét mutatja? A mellette elhaladók egyenesen kinevetik,
szemére vetik a kudarcát, ordítoznak vele, a halálraítélttel: „Ments meg
magadat!” Mi az erőseket keressük, hajlandók vagyunk hízelegni nekik, megtudunk
róluk könnyűszerrel mindent, (miközben a szomszédainkról talán semmit sem
tudunk!), mert azt gondoljuk, hogy ők adnak nekünk védelmet, sikert,
biztonságot, elismerést, jólétet. De egy olyan, mint Jézus, biztos, hogy nem
tudná ezeket megadni! Sőt, elmenekülünk tőle, mert a saját gyönge emberségünkre
emlékeztet. Hogy lehet hát ő király? Pilátusnak ezt mondja: „Te mondod, hogy
király vagyok. Ezért születtem és ezért jöttem a világba!” Jézus király, mert
szolgál és szeret. Király, mert csak a szeretet, ami parancsol, és a szeretet a
valódi hatalom a világ felett, ami meg tudja azt érteni, ahelyett, hogy
elrontaná azt. Király, mert fiú. Király nem mások felett, vagy mások ellen,
hanem másokkal együtt. Király, mert semmi sem állhat ellen a szeretetnek. Ezért
alfa és omega, az első és az utolsó betű, ahogy a Jelenések könyve írja.
Az ő
hatalma, az egyetlen, ami számít és ami életben marad, a szeretet hatalma.
Ezért ő a legerősebb a világ minden hatalmassága között; ezért ő a mindenség
királya. Minket is arra hív, hogy bízzunk a szeretet hatalmában, ahelyett, hogy
kizárnánk azt az érzelmeinkből, az értelmünkből és a gondolatainkból; hív, hogy
ne futamodjunk meg a félelmek láttán, és hogy ne becsüljük le ezt a hatalmat.
Jézus, aki gyenge, szelíd és alázatos szívű, király, mert mi mindannyian, akik
gyengék, szükséget szenvedők és kicsik vagyunk, vele együtt legyőzhetjük a
rosszat, az élet és a szeretet ellenségét. Mi is az övéi lehetünk. Az ő
királysága belép ebbe a világba, a szívünkbe. Aki nem tartozik hozzá, a
kardnak, a hatalom csábításának, és a királyok logikájának foglyává válik. Szép
és édes hozzá tartozni, mert az ő szeretetének országában minden a miénk,
határok nélkül. „Szeress, és tégy, amit akarsz.” Mert a szeretet hatalma, ahogy
Dániel próféta mondja, mindörökké tart, soha sem ér véget. Ennek a világnak a
királyai elmúlnak, elmennek, ahogy hatalmuk is; lelepleződnek aljasságaik,
kudarcaik, közönségességük, rögeszméik. Az ő uralma azonban sohasem ér véget.
Urunk, mindenség királya, jöjj, és szárítsd fel a könnyeinket, szabadíts meg a
gonosztól, a gyűlölettől, az erőszaktól, a háborúktól. Jöjjön el hamar a te
békédnek és igazságosságodnak az országa. Taníts minket hozzád tartozni,
félelem nélkül élni, erősnek és szabadnak lenni a szeretetben, gyengének,
amilyenek vagyunk, amilyen te is vagy, Urunk, aki gyenge királyként győzted le
a rosszat. Tiéd legyen a dicsőség és a hatalom, örökkön örökké. Amen.
Imádság az Úr napján
