Iz
40,1–5.9–11; Zsolt 104 (103); Tit 2,11–14.3,4–7; Lk 3,15–16.21–22
Ennek a vasárnapnak
a liturgiája Jézus megkeresztelkedésének állít emléket. Ez az Úr harmadik
megnyilatkozása, azután, hogy megmutatta magát a pásztoroknak karácsony
éjszakáján és a bölcseknek vízkeresztkor. Ma nekünk is a Jordán partjára kell
mennünk, oda, ahol János a szív megtérését hirdette és kiszolgáltatta a
bűnbánat keresztségét. Sokan siettek hozzá, hogy megkeresztelkedjenek,
megújítsák szívüket, és egy jobb világot várjanak. Sokan otthagyták
otthonaikat, megszokott feladataikat, és elindultak a Jeruzsálemtől távol eső
kietlen, sivatagos helyre. Elterjedt az a meggyőződés, hogy az Úr éppen ott
nyilatkoztatja majd ki újra szabadító erejét népe számára, ahol Izrael ősi népe
átkelt a Jordánon, hogy az ígéret földjére lépjen. Lukács megjegyzi: „A nép
feszülten várakozott.” Jézus is elhagyta Názáretet, elment arra a helyre, és a
sokasággal együtt várta Isten hatalmának megnyilvánulását.
Beáll a sorba, hogy
megkeresztelkedjék. Hiszen senki sem keresztelheti meg önmagát, senki nem
ajándékozhatja önmagának a Szentlelket. Fiúi alázatában Jézus hagyta, hogy a
Szentlélek leszálljon rá, és mindenestül birtokába vegye szívét és értelmét.
Azon a napon Jézus imádságba merülve alámerül a vízben, szinte teljesen eltűnik
a jelenlévők szeme elől. Mikor azonban kiemelkedik a vízből, íme megnyílik az
ég. Ezt a pillanatot várták a próféták seregei! Izajás is így kiáltott: „Ó,
bárcsak széttépnéd az egeket, és leszállnál!” (63,19). Ez az ősi imádság most
teljességgel meghallgatást nyert: „amikor imádkozott, megnyílt az ég, és a
Szentlélek galamb alakjában leszállt rá” (Lk 3,21–22). Az Atya pedig válaszol
neki: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem”. Az emberek komor ege
megnyílt, és felsejlett Isten új, nagyszerű szeretet-terve, amely minden embert
átölel. Jézus számára is új idő kezdődik. Merítkezzünk meg Jézus
szeretettervében! Az ő szeretete az ugyanis, nem a miénk. Hiszen megszabadított
minket önmagunktól és kicsinyes szellemeinktől. Az Egyház pedig Jánoshoz
hasonlóan itt és szerte a világon arra buzdít, és segít minket abban, hogy
merítkezzünk meg ebben az új történetben, amely Jézussal vette kezdetét.
Imádság az Úr
napján
