A Santa
Maria in Trastevere bazilikában imádság a betegekért
A
julián naptárt követő ortodox egyházak ma ünneplik Urunk születését
1Ján
3,22–4,6 – Vizsgáljátok meg a lelkeket!
22és bármit kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk parancsait, és azt tesszük, ami kedves előtte. 23És az ő parancsa az, hogy higgyünk Fiának, Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, amint megparancsolta nekünk. 24Aki megtartja parancsait, Istenben marad, és az Isten is őbenne. Hogy pedig ő bennünk marad, azt a Lélektől tudjuk meg, amelyet nekünk adott.
1Szeretteim! Ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, vajon Istentől vannak-e, mert sok hamis próféta ment szerteszét a világba.
2Erről ismerhetjük meg Isten Lelkét: Minden lélek, amely vallja, hogy Jézus Krisztus testben eljött, Istentől van.3És minden lélek, amely nem vallja Jézust, nem Istentől van. Az Antikrisztusé az, akiről hallottátok, hogy eljön, és már most a világban van. 4Ti Istentől vagytok, gyermekeim, azokat pedig legyőztétek, mert nagyobb az, aki bennetek van, mint aki a világban van. 5Ők ebből a világból valók, azért e szerint a világ szerint beszélnek, és a világ hallgat rájuk. 6Mi Istentől vagyunk. Aki ismeri Istent, hallgat ránk; aki nincs Istentől, nem hallgat ránk. Erről ismerjük meg az igazság Lelkét és a tévelygés lelkét.
A hívek üdvössége az Istennel
való közösségből ered, amely a testvérekkel való közösség útján érhető el. Ez
az alapelv gyökeresen szemben áll azzal az ösztönös késztetéssel, hogy csakis
önmagunkra koncentráljunk, és csak önmagunkkal törődjünk. Az apostol ezért arra
hív, hogy emeljük föl a tekintetünket Isten felé, hagyatkozzunk rá annak biztos
tudatában, hogy mindent megkapunk, amit csak kérünk. Ez adja a hit erejét,
Jézusnak is ilyen hite volt. Az apostol ezért így foglalja össze a hívő életét:
Jézusra kell bíznunk magunkat, közösségben kell élnünk vele a nekünk adott
Szentlélek által, és szeretni egymást, ahogyan Jézus tanította. Nem szabad
ettől az úttól eltávolodnunk a hamis próféták csábítására. A názáreti Jézusba
vetett hit az alap, amely minden más vallástól megkülönbözteti a keresztény
hitet: „Minden lélek, amely megvallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az
Istentől van. S minden lélek, amely nem vallja meg Jézust, nem az Istentől
való.” A „testben” kifejezéssel az apostol az emberi lét gyengeségére utal,
annak az állapotnak a gyengeségére, amit Jézus szintén magára öltött, hogy
megváltsa. Valóban, milyen hatalmas Isten emberszeretete: odáig ment, hogy
gyengévé lett a gyengékkel, hogy megmentsen minket. A gyenge, testi lét
vállalása minden bizonnyal botrány azoknak, akik azt gondolják, hogy az
üdvösség az ember erejétől, világi hatalmától és gazdagságától függ, nem pedig
a kereszt gyengeségéből fakad. Pedig a kereszt logikusan következik Isten
szeretetéből, aki az ember legmélyéig ereszkedik, csak hogy kimentse a bűn és a
halál mélységes verméből. Krisztus keresztjében ugyanis a szeretet elérte
csúcspontját, ezért válhat az élet és az üdvösség forrásává. A keresztények a
keresztet elfogadva megtanulnak úgy szeretni, ahogyan Jézus szeretett. Így
győzedelmeskedhetnek az Úrral együtt a gonosz felett, amely az embereket a bűn
és az erőszak rabságában tartja. A szeretet legyőzi a világot, és megszabadítja
az embereket a hazugságtól.
Imádság a betegekért
