ApCsel
15,1–6 – Viták Antiochiában és Jeruzsálemben
1Eközben néhányan azok közül, akik lejöttek Júdeából, így tanították a testvéreket: »Ha nem metélkedtek körül Mózes törvénye szerint, nem üdvözülhettek.«
Az apostoli zsinat Jeruzsálemben: 15,1-35
2Mivel pedig Pál és Barnabás nagyon felháborodtak ezen, elhatározták, hogy Pál, Barnabás és még néhányan a többiek közül menjenek fel Jeruzsálembe az apostolokhoz és a presbiterekhez ennek a kérdésnek az ügyében.3Az egyház elkísérte őket, ők pedig átmentek Fönícián és Szamarián. Elbeszélték a pogányok megtérését, nagy örömet szerezve az összes testvérnek. 4Amikor megérkeztek Jeruzsálembe, az egyház, az apostolok és a presbiterek fogadták őket, ők pedig elbeszélték, hogy milyen nagy dolgokat művelt velük az Isten. 5De egyesek, akik a farizeusok felekezetéből lettek hívők, előálltak, és azt mondták, hogy azoknak is körül kell metélkedniük, és nekik is meg kell parancsolni, hogy tartsák meg Mózes törvényét.
Az apostolok és presbiterek tanácskozása
6Emiatt az apostolok és a presbiterek összegyűltek, hogy megvizsgálják ezt a kérdést.
Az Apostolok cselekedeteinek
15. fejezete az egész könyv egyik kiemelkedő eseményét írja le: annak a súlyos
kérdésnek a megoldását, amely a keresztény közösséget foglalkoztatta ekkor, és
amely a zsidóság és a kereszténység közötti kapcsolatra vonatkozott. Ez a
probléma már jó ideje gondot jelentett az első keresztény közösségek életében.
Most érkezett el az a döntő pillanat, amely fordulatot jelentett a
kereszténység számára, elindította a világ végső határai irányában. A vita e
körül a kérdés körül zajlott: az evangéliumra áttérő pogányoknak meg kell-e
tartaniuk a zsidóság törvényeit, vagy nem? Pál és Barnabás, akik főként
pogányokból hoztak létre közösségeket, nem kívánták meg a körülmetélkedést
azoktól, akik fölvették a keresztény hitet. Ez a gyakorlat problémát okozott a
pogányok körében zajló igehirdetésből született és a zsidóságból származó
közösségek kapcsolatában. Különösen nehéz időszakot jelentett ez a születő
keresztény közösség számára. Nagy volt a veszély, hogy mély szakadás támad.
Szükségessé vált tehát, hogy összehívják az összes elöljáró tanácskozását
Jeruzsálembe. Ez az Egyház történetének első zsinata, amely példaként szolgál a
közösségi élet számára. A szeretetközösség és a testvéri párbeszéd képesek
legyőzni az egyes emberek szereplésvágyát, eloszlatják azokat a nehézségeket,
amelyek elkerülhetetlenül felmerülnek a közös út során, és építik Krisztus
egyetlen testének egységét.
Imádság a szentekkel
