Szent Addai és Mari emlékezete, akik a káld egyház
alapítói; imádkozzunk az iraki keresztényekért
ApCsel
16,22–34 – A börtönőr megtérése
22A nép is összecsődült ellenük, a bírák pedig letépették a ruháikat, és megvesszőztették őket. 23Sok ütést mértek rájuk, aztán börtönbe vetették őket. Az őrnek pedig megparancsolták, hogy szigorúan őrizze őket. 24Miután ilyen parancsot kapott, a belső tömlöcbe vitte őket, a lábukat pedig kalodába zárta.
25Éjféltájban Pál és Szilás imádkozva dicsérték Istent, a foglyok pedig hallgatták őket. 26Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, s a börtön alapjai meginogtak. Egyszerre minden ajtó kinyílt, és mindnyájuk bilincsei leoldódtak. 27Amikor a börtönőr felriadt és azt látta, hogy a börtön ajtajai nyitva vannak, kirántotta a kardját, és meg akarta magát ölni abban a hitben, hogy a foglyok megszöktek. 28Pál azonban fennhangon így kiáltott: »Ne tégy magadban semmi kárt, mert mindannyian itt vagyunk!« 29Az erre világosságot kért, beljebb ment, és remegve borult Pál és Szilás lábához. 30Azután kivezette őket és így szólt: »Uraim, mit kell tennem, hogy üdvösséget nyerjek?« 31Azok azt felelték: »Higgy az Úr Jézusban és üdvözülni fogsz, te és házad népe.« 32Aztán hirdették neki az Úr igéjét, és mindazoknak, akik a házában voltak. 33Ő pedig még abban az éjjeli órában elvitte őket, megmosta sebeiket, s mindjárt megkeresztelkedett, és vele övéi is mindnyájan. 34Aztán bevezette őket otthonába, asztalt terített nekik, és örvendezett háza népével együtt, hogy híve lett Istennek.
25Éjféltájban Pál és Szilás imádkozva dicsérték Istent, a foglyok pedig hallgatták őket. 26Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, s a börtön alapjai meginogtak. Egyszerre minden ajtó kinyílt, és mindnyájuk bilincsei leoldódtak. 27Amikor a börtönőr felriadt és azt látta, hogy a börtön ajtajai nyitva vannak, kirántotta a kardját, és meg akarta magát ölni abban a hitben, hogy a foglyok megszöktek. 28Pál azonban fennhangon így kiáltott: »Ne tégy magadban semmi kárt, mert mindannyian itt vagyunk!« 29Az erre világosságot kért, beljebb ment, és remegve borult Pál és Szilás lábához. 30Azután kivezette őket és így szólt: »Uraim, mit kell tennem, hogy üdvösséget nyerjek?« 31Azok azt felelték: »Higgy az Úr Jézusban és üdvözülni fogsz, te és házad népe.« 32Aztán hirdették neki az Úr igéjét, és mindazoknak, akik a házában voltak. 33Ő pedig még abban az éjjeli órában elvitte őket, megmosta sebeiket, s mindjárt megkeresztelkedett, és vele övéi is mindnyájan. 34Aztán bevezette őket otthonába, asztalt terített nekik, és örvendezett háza népével együtt, hogy híve lett Istennek.
A
kereszténység első tapasztalatai között gyakori a börtön. Valahányszor az
evangélium ellenségei el akarják hallgattatni az igehirdetést, börtönbe vetik
Jézus tanítványait. Mondhatjuk, hogy különösen közeli kapcsolat van az
evangélium és a börtön között. Talán épp ezért hangsúlyozza Máté, hogy
mindenkinek, nem csak a tanítványoknak, kötelessége a foglyok látogatása. A
keresztények számára az első évtizedekben ismerős gyakorlat volt ez, de így
maradt később is, és tömeges méreteket öltött a XX. század totalitárius
diktatúráinak idején, a Gulagon és a megsemmisítőtáborokban is. Ezért a mai
időben mindennél fontosabb a keresztények felelőssége, hogy vigasztalást
vigyenek a börtönökbe, különösen oda, ahol az életkörülmények embertelenek. Pál
és Szilás előtt nemcsak a falak és a bilincsek nyíltak meg, de a börtönőr szíve
is, aki egész családjával együtt megtért az evangéliumnak. A szeretet azt is
megváltoztatja, ami lehetetlennek látszik. Valahányszor az evangéliumot
tettekre váltják, korábban teljesen elképzelhetetlen csodáknak leszünk tanúi.
Ez az eset, amely az evangélium Európába érkezéséhez kapcsolódik, a Jézussal
történtekre emlékeztet: az evangélium mindenütt ellenzőkre talál, miközben a
szabadulás gyümölcseit termi. A kereszténység mindig élet-halál harcot vív, és
így az embertől küzdelmet kér, amely elsősorban belső harc. Ez a harc bennünk,
minden ember szívében kezdődik, mert a szív megváltoztatásával kezdődik a világ
megváltoztatása. A szívben megy végbe az első harc az evangélium és a gőg
között, az önszeretet és mások szeretete között. Innen indul a világ
megváltozása. Valahányszor engedjük a szívünkben győzedelmeskedni az
evangéliumot, azonnal meglátjuk gyümölcseit a körülöttünk élőkön. Pál és Szilás
esete a börtönőrrel és családjával így akár velünk is megtörténhet.
Imádság az Úr anyjával, Máriával
