December 18., szerda



Jer 23,5–8 – Dávid sarja vezeti majd Izraelt

Imádság a szentekkel 



5Íme, jönnek napok – mondja az Úr –,
amikor igaz sarjat támasztok Dávidnak;
királyként uralkodik majd, és okosan cselekszik,
jogot és igazságot szolgáltat az országban.
6Napjaiban megszabadul Júda,
és Izrael biztonságban lakik;
ez lesz a neve, amelyen szólítják:
Az Úr a mi igazságunk.
7Azért íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor nem mondják többé: ‘Él az Úr, aki felhozta Izrael fiait Egyiptom földjéről!’, 8hanem: ‘Él az Úr, aki felhozta és elvezette Izrael házának ivadékait észak földjéről és minden országból’, ahová elűztem őket; és a saját földjükön fognak lakni.«
9A prófétákról.

Az Úr, miután – a próféta szavain keresztül – szigorúan megdorgálta Izrael vezetőit, akik pusztán önmaguk javát keresték, s így elárulták a nyájat, kijelenti: ő maga jön el, hogy egybegyűjtse juhait, és visszavezesse a legelőre, ahonnét elkergették őket. Jeremiás ezért így jövendöl: „Igen, jönnek napok, amikor igaz sarjat támasztok Dávidnak.” Ez a jövendölés karácsonykor beteljesedik. Jeremiás szavai a mi napjainkról is szólnak. Az Úr a mi mégoly zűrzavaros időnkben adja a világnak azt a sarjat, aki hatalommal uralkodik majd a földön, és uralomra viszi az igazságot és a jogot. Isten tulajdon Fiát küldi a földre. Gyermekként jelenik meg, valóban olyan sarjként, aki nem külső erejével vagy emberi hatalommal kerekedik felül. Sőt, kénytelen a lakott helyen kívül világra jönni, egy barlangban, jászolba fektetik, ahogy azt az evangéliumban olvassuk. E sarj ereje mindenestül abban a határtalan szeretetben rejlik, amely előbb arra késztette, hogy alászálljon a mennyből, majd pedig hogy népet gyűjtsön maga köré, amivel elkezdheti Isten új országát építeni a földön. És országa nem olyan, mint a föld hatalmasainak országa, akik megpróbálják elfojtani. Ő a szívekben uralkodik, belülről szabadítja meg a szíveket a számtalanféle szolgaságból, ami megkeseríti, szomorúvá teszi az életet. Fölkeres minden eljövendő nemzedéket. Az Úr továbbra is ott zörget, hogy beléphessen szívünkbe: születése megújítja, kitágítja, megerősíti a szeretetben, és beragyogja, hogy elinduljon e világ peremvidékei felé. A karácsonytól megújult szívből új föld születik, új történelem kezdődik, új igazságosság és tartósabb béke fakad.

Imádság a szentekkel