Szent Pongrác (Pankráciusz, †304) emlékezete, aki tizennégy évesen halt mártírhalált az evangélium szeretetéért. Imádkozzunk a fiatalokért, hogy találkozzanak az evangéliummal és Istennel.
ApCsel 13,13–25. Pál beszéde a zsidók előtt a pizidiai Antiochiában
A tanítványok – jobban mondva Isten szava – útja folytatódik a pizidiai Antiochia felé. Pál a Kis-Ázsiának (a mai Törökország) nevezett nagy területen kezdi hirdetni az evangéliumot. Ezen az első missziós útján az apostol a pizidiai Antiochiába érve rögtön a zsidó közösséghez megy, akik meghívják, hogy beszéljen a zsinagógában a következő szombati szertartáson. Pál jól tudja, milyen mély Izrael népének vallásos elhivatottsága. Érzi annak felelősségét, hogy az Isten és népe kapcsolatának egész történetet új keresztény szemszögből magyarázza, mely őt mélyen megváltoztatta. Most az első igehirdetésének elejét olvassuk. A törvény és a próféták szavainak felolvasása után az apostolnak adják át a szót. Pál közvetlenül a hallgatóságához fordul, hívja őket, hogy figyelmesen hallgassák: „Izraelita férfiak és ti istenfélők, figyeljetek!” Átérzi a pillanat súlyát, és a keresztény közösség apostolának szemszögéből vázolja fel előttük az Istenről és népéről szóló történetet. Lukács néhány versben foglalja össze a zsidó nép útját egészen Keresztelő János tanúságtételéig, akire az Úr azt a feladatot bízta, hogy vezesse el a népet a Messiással való találkozásra. Pálnak nyilvánvalóan az a szándéka, hogy Izrael népének történetét összekösse Jézus és tanítványai történetével. Mindez Isten egyetlen műve. A régi és az új szövetség közötti kapcsolat misztériuma.
Imádság az Egyházért
