Október 20., péntek

Apostolok cselekedetei 17,15-21 Pál Athénba megy


5Akik elkísérték Pált, elvezették őt Athénig, aztán elutaztak, miután parancsot kaptak tőle Szilás és Timóteus számára, hogy mihamarabb menjenek hozzá.
16Amíg Pál Athénben várt rájuk, a lelke megrendült a bálványimádásba merült város láttán. 17Vitatkozott a zsidókkal és az istenfélőkkel a zsinagógában, s a köztéren is nap-nap után azokkal, akik ott voltak. 18Némelyik epikureus és sztoikus bölcselő vitába ereszkedett vele. Egyesek azt kérdezték: »Mit akar mondani ez a szószaporító?« Mások viszont: »Új istenek hirdetőjének látszik« – mert Jézust és a feltámadást hirdette nekik. 19Aztán megragadták, és az Areopáguszra vitték ezekkel a szavakkal: »Megtudhatjuk-e, mi az az új tanítás, amelyet hirdetsz? 20Mert valami újszerűt mondogatsz a fülünkbe, tudni akarjuk tehát, vajon mik ezek.« 21Ugyanis az összes athéni és az ott lévő jövevények semmi egyébbel nem foglalkoztak, mint azzal, hogy valami újat mondjanak vagy halljanak. 
 

Isten különleges tervében az üldöztetés más és más helyre viszi a tanítványokat, hogy mindenütt hirdessék Isten országának örömhírét: az Úr az evangéliumért ilyen előnyt kovácsol a vele szembeszálló emberek keménységéből. Pál tehát úgy érkezett Athénba, mint egy menekült. Bár a város már kevésbé virágzó, mint Platón idejében volt, mégis jelentős metropolisz. Lukács elbeszélése szerint Jeruzsálem után és Róma előtt Pálnak itt, a kor kulturális fővárosában kellett hirdetnie az evangéliumot. A városba érve Pál nem lép rögtön kapcsolatba az athéniakkal. Előbb elvegyül a főtér és a piac forgatagában, hogy megértse, milyenek is az athéniak. A helyzet nagyon kényes volt, és Pál tudta ezt, de belülről akart ráérezni kultúrájukra, szokásaikra, életfelfogásukra, egyszóval az athéniek életére. Gondolatai e kérdés körül forogtak: legyőzheti-e Jeruzsálem Athént? Megérintheti-e az evangélium az Areopágusz, a bölcs férfiak gyülekezetének a szívét? Ma is ezt a kérdést tesszük fel magunknak a világ számos főterén, a földkerekséget, és vele az emberek szívét és értelmét benépesítő különféle kultúrák között. Pál merészsége, amellyel az athéni bölcsek elé állt azt mutatja, hogy egyetlen aeropágusz és egyetlen kultúra sem lehet idegen az igehirdetés, az evangélium számára. Sőt, mai városaink piacterei is tanítványokra várnak, akik tudással és erővel hirdetik a Jézustól jövő üdvösséget. Nagy kihívás ez, amely minden keresztényre vár és amely elől nem térhetnek ki, mert csak az evangélium teheti emberibbé ezt a világot, amelyben élünk.
A Szent Kereszt imádsága