December 18., hétfő

A Santa Maria in Trastevere-bazilikában a békéért imádkoznak.

Mt 1,18-24. Mária fia a Szentlélektől van

Imádság az Úr anyjával, Máriával 

¹⁸Jézus Krisztus születése pedig így történt:
Anyja, Mária el volt jegyezve Józseffel. Mielőtt egybekeltek volna, kitűnt, hogy méhében fogant a Szentlélektől.

¹⁹József pedig, a férje, igaz ember lévén, nem akarta őt hírbe hozni, ezért elhatározta, hogy titokban bocsátja el. ²⁰Amikor ezeket forgatta szívében, íme, az Úr angyala álmában megjelent neki és így szólt: »József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami őbenne fogantatott, a Szentlélektől van. ²¹Fiút fog szülni, és a Jézus nevet adod neki, mert ő szabadítja meg népét bűneitől.«

²²Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék az Úr szava, amit a próféta által mondott: ²³»Íme, a szűz méhében fogan és fiút szül, s a nevét Emmánuelnek fogják hívni«. Ez azt jelenti: Velünk az Isten.
^{(Iz 7,14) 24}József pedig fölkelt álmából és úgy tett, amint az Úr angyala megparancsolta neki. Magához vette feleségét, ²⁵de nem ismerte meg őt, amíg az meg nem szülte a fiút; és a Jézus nevet adta neki.

Karácsony előtt néhány nappal József alakja tűnik fel előttünk. Máté evangéliumának bevezető szakasza Jézus családfáját mutatta be. Utolsóként sorolta fel Józsefet, „Máriának a férjét, aki a Krisztusnak nevezett Jézust szülte”. Az evangélista nem sokszor beszél róla. „Jézus Krisztus születésének története” kapcsán a belső vívódását hangsúlyozza. Arról beszél, milyen drámai volt József számára az, ami a szeme láttára történt. József ekkorra már eljegyezte Máriát, és a zsidó hagyomány szerint ez gyakorlatilag alig különbözött a tényleges házasságtól. Ezért amikor tudomást szerzett Mária állapotáról, megcsalt férjnek érezte magát. Ennek következtében hivatalosan el kellett volna válnia. Így pedig Mária házasságtörésben tűnt volna vétkesnek. Rokonai és a falubeliek, mind eltaszították, kirekesztették volna. Valóban drámai helyzet volt. El tudjuk képzelni, mennyire felzaklatta az ifjú jegyest a gondolat, hogy Mária, akit különleges lánynak tartott, megcsalta. József éppen azért döntött amellett, hogy titokban bocsátja el jegyesét, mert nagyra becsülte. Annyira szerette, hogy a törvényt érzékeny, mondhatnánk irgalmas módon értelmezte. Ha ez az igaz ember véghezvitte volna, amit tervezett, akkor Isten mélyebb igazságossága ellen cselekedett volna. Istennek mindig van valamilyen mélyebb, emberi megfontoláson túlmutató szándéka, amelyet Józsefnek álmában fedett fel az angyal. József meghallgatja az angyalt, megérti Máriát, és elfogadja, hogy az ő élete is része lesz ennek a misztériumnak. Engedi, hogy Isten kiragadja saját terveinek világából, és csatlakozik Istennek Máriáról és a világról szőtt álmához. Az angyal tovább beszél hozzá. Feltárja előtte, milyen szerepe lesz az üdvtörténetben: „Fiút szül, akit Jézusnak nevezel el.” Meg kell értenie és ki kell mondania, ki ez a fiú. József a hívő ember jelképévé válik a szemünkben, aki a karácsony előtt néhány nappal megmutatja nekünk, hogyan ünnepeljük a közelgő misztériumot: hallgassuk Isten Igéjét és készüljünk fel rá, hogy magunkhoz vegyük a megszülető Jézust. Az Atya, aki a mennyben van, ránk bízza, ahogyan Józsefre is rábízta, hogy növekedhessen és mindenkihez elvigye az üdvösséget.

Imádság az Úr anyjával, Máriával