December 1., péntek

 Apcsel 28,23-29 Pál a római zsidókhoz

^{A Szent Kereszt imádsága} 

²³Megállapodtak tehát vele egy napban, s akkor igen sokan eljöttek hozzá a szállásra. Ő pedig magyarázott nekik, és tanúságot tett Isten országáról. Reggeltől estig igyekezett őket Mózes törvényéből és a prófétákból meggyőzni Jézusról. ²⁴Egyesek hittek szavainak, mások viszont nem hittek. ²⁵Mivel nem értettek egyet egymás között, szétszéledtek, Pál pedig ezt a mondást idézte nekik:

»Jól mondta a Szentlélek atyáinknak Izajás próféta által:²⁶‘Menj el ehhez a néphez és mondd nekik:
Hallván hallotok, de nem értetek,
nézvén néztek, de nem láttok.²⁷Mert megkeményedett ennek a népnek a szíve,
és fülükkel nehezen hallanak,
a szemüket eltakarják,
nehogy lássanak a szemükkel,
s halljanak a fülükkel,
nehogy értsenek a szívükkel,
s megtérjenek, és meggyógyítsam őket’. ^{(Iz 6,9-10) 28}

Vegyétek tehát tudomásul, hogy Istennek ez az üdvözítő szándéka a pogányoknak szól, azok majd meghallgatják!« 

 

A szerző, Pál, a zsidókkal való második találkozását meséli el, mintegy hangsúlyozva, hogy az apostol Rómában is a zsidókat keresi fel először. Valóban, most a második alkalommal, még több zsidó érkezik Pál házához. Ahogy Lukács megjegyzi, az apostol “reggeltől estig” hirdette nekik az Evangéliumot, kifejtve a páli igehirdetésben jelenlevő keresztény üzenet lényegét: “Hirdette az Isten országát, és bátran és akadálytalanul tanított Urunkról, Jézus Krisztusról.” (Apcsel 28, 31) Pál be akarta mutatni, hogy az egész Írás bizonyítja, hogy Jézus a Messiás. Pál prédikációjának hallgatói nem egyöntetűen reagálnak: vannak akik befogadják szavait, vannak akik visszautasítják. Vita alakul ki közöttük. Kézenfekvőbb lett volna az apostol számára, hogy az egész csoport ( tehát Izrael egésze) befogadja az evangéliumi tanítást. Nem így történt, és nyilván nem elég, ha csak egy részük csatlakozik Pálhoz. Ezután Pál említi Izaiás szavait, amikor az Úr Izraelt “vádolja”: a zsidóknak lehetőségük lett volna hallgatni Isten Szavát, de nem így tettek. Pál ekkor szabadon Rómában is (az egész világot jelképezte ) a pogányokhoz fordul. Nem akarja a zsidók és keresztények közti ellentétet tovább mélyíteni, csupán hangsúlyozni szeretné, hogy attól kezdve a római birodalom szívében Jézus tanítványainak közössége a nemzetek templomát építi magának, ami ugyanúgy része az evangéliumi üzenetnek, Izaiás révén pedig jelen van a próféták tanításában: “és minden test meglátja az Isten üdvösségét.” (Lk. 3,6)

Imádság a Szent kereszthez