December 2., szombat

Apcsel 28, 30-31 Pál 2 éve Rómában


30Ő pedig két álló esztendeig ott maradt bérelt szállásán, és fogadta mindazokat, akik hozzá betértek. 31Közben hirdette Isten országát, s bátran és akadálytalanul tanított Urunkról, Jézus Krisztusról. 
 

Az Apostolok Cselekedeteit Lukács rövid lezárással fejezi be. Egyetlen mondattal, amelyben összegez is egyben: a keresztény üzenet a zsinagógából kiindulva terjedt szét majd érkezett meg minden nemzethez. Róma az a hely, ahol a keresztény tanítás akadálytalanul terjedhetett. Két évig Pál, abban a zsidó városrészhez közeli házban maradt – írja a szerző. A hely missziós központtá vált. Pál, testében meggyötörve kemény apostoli munkát végzett: “bátran és akadálytalanul tanított Urunkról, Jézus Krisztusról.”( 31. v) Emberek jöttek mentek, fogadta, tanította őket a házában és imádkozott, leveleket írt a távoli közösségekhez. Semmi sem, a láncok sem akadályozták őt, hogy hirdesse az Evangéliumot. Mekkora példa ez számunkra. Eszközeink, módszereink vannak, mégis nehezünkre esik és el is feledkezünk, hogy az emberek szívéhez szóljunk! Lukács ezután váratlanul félbehagyja az elbeszélést. Mintha azt sugallaná, hogy ettől kezdve az egész világon elterjedt a kereszténység. Nem beszéli el Pál vértanúságát. Más forrásból tudjuk, hogy Pál ott tartózkodásának végén a keresztényekkel szembeni közhangulat megváltozott, Néró kirobbantotta a keresztényüldözését, melynek során Pétert és Pált megölték. Lukács egyedül azt emeli ki, hogy Pál nyíltan hirdette a kereszténységet. István megkövezésénél a ruhákat őrző ifjú, aki hagyta magát Krisztussal elkápráztatni, a világ útjain később betegeket gyógyítva hirdette Isten Szavát, majd az Úr Egyháznak egyik oszlopa lett. Ahogy tanúságot tett róla Jeruzsálemben, Pálnak úgy kellett „tanúságot tennie Rómában is.”(23,11) „A föld végső határáig.” (1,8) Rómát elérve, mint római polgár, vagyis mint világpolgár, testben megláncolva, megélte a Jézusi tanítványság szabadságát. Timóteushoz írt második levelében ezt olvassuk: “Sőt mint valami gonosztevőt, még bilincsbe is vertek, de az Isten szava nincs megbilincselve. A választottakért, érte (Jézusért) tehát mindent eltűrők..” (2 Tim 2,9)
Előesti imádság