Lk
1,46-56. Mária éneke (Magnificat)
46Mária
erre így szólt:
»Magasztalja lelkem az Urat,
47és szívem ujjong megváltó Istenemben, (Hab 3,18) 48mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát.. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem
minden nemzedék, (1 Sám 1,11;Ter 30,13) 49mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas,, és Szent az ő Neve. (MTörv 10,21;Zsolt 111,9) 50Irgalma nemzedékről nemzedékre
azokra száll, akik őt félik. (Zsolt 103,13.17) 51Hatalmas dolgokat művelt karja erejével,
szétszórta a gondolataikban kevélykedőket. (Zsolt 89,11) 52Hatalmasokat levetett a trónról,
és kicsinyeket felemelt. (Zsolt 147,6) 53Éhezőket betöltött jókkal,
és üresen bocsátott el gazdagokat. (Zsolt 107,9) 54Felkarolta szolgáját, Izraelt,
megemlékezve irgalmasságáról, (Iz 41,8-9; Zsolt 98,3) 55amint megmondta atyáinknak,
Ábrahámnak és utódainak mindörökre«. (Ter 17,7) 56És Mária nála maradt mintegy három hónapig, azután visszatért házába.
»Magasztalja lelkem az Urat,
47és szívem ujjong megváltó Istenemben, (Hab 3,18) 48mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát.. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem
minden nemzedék, (1 Sám 1,11;Ter 30,13) 49mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas,, és Szent az ő Neve. (MTörv 10,21;Zsolt 111,9) 50Irgalma nemzedékről nemzedékre
azokra száll, akik őt félik. (Zsolt 103,13.17) 51Hatalmas dolgokat művelt karja erejével,
szétszórta a gondolataikban kevélykedőket. (Zsolt 89,11) 52Hatalmasokat levetett a trónról,
és kicsinyeket felemelt. (Zsolt 147,6) 53Éhezőket betöltött jókkal,
és üresen bocsátott el gazdagokat. (Zsolt 107,9) 54Felkarolta szolgáját, Izraelt,
megemlékezve irgalmasságáról, (Iz 41,8-9; Zsolt 98,3) 55amint megmondta atyáinknak,
Ábrahámnak és utódainak mindörökre«. (Ter 17,7) 56És Mária nála maradt mintegy három hónapig, azután visszatért házába.
Amikor
unokatestvérével, Erzsébettel találkozott, Mária az evangélium
első boldog mondásával üdvözölte őt: „Boldog, aki hitt annak
a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki”. Elgondolkodtató,
hogy az első boldogság Isten szavának meghallgatásához kötődik.
Megmutatja, hogy az evangélium meghallgatása nem problémamentes,
nem nélkülözi a nyugtalanságot. De ez a nyugtalanság jótékony
hatású, abban az értelemben, hogy az üdvösséghez vezet, mert
döntésre, változásra késztet. A kezdeti nyugtalanság átalakul
annak az embernek az örömévé, aki érzi, hogy Isten szereti, az Ő
kezében van. Mária lelke mélyéből fakadó hálaéneket zeng
Istennek, amiért az ég és föld Ura rátekintett szegény, gyenge
teremtményére. A Magnificat énekével Mária különleges módon
kifejezi azoknak a boldogságát (anawim – Jahve szegényei), akik
az egész életüket Isten kezébe helyezték és Tőle várják
életük teljességét. Mária nem rejti el kicsinységét,
szegénységét. Tudja, hogy igazi gazdagság Isten gazdagsága, aki
a szegényeket és a kicsinyeket választja, hogy megmutassa
szeretetét. Mária megérti, hogy a vele történő titokzatos dolog
az Úr különleges ajándéka. Ugyanaz az Isten, aki megszabadította
Izraelt az egyiptomi fogságból, védelmezte a szegényeket,
megalázta az elbizakodottakat, minden jóval elhalmozta az éhezőket,
rátekintett és annyira szerette, hogy Fia anyjává tette. Reszkető
örömmel fogadta szívébe az Urat, akit élete céljának fogadott
el. Attól a naptól fogva Mária közreműködésével Isten
hajlékot vett az emberek között. Az Ige testté lett benne. Őbenne
jelölte ki az Úr azt az utat, amelyen a hívőknek járniuk kell.
A
Szent Kereszt imádsága