December 7., csütörtök

Szent Ambrus milánói püspök emléknapja (†397). Népe pásztoraként, a szegények és a gyengék oltalmazójaként az Egyház erős védelmezőjeként szembeszállt a császár hatalmi gőgjével.

Mt 7,21.24–27. Aki teljesíti Isten akaratát

Imádság azEgyházért

²¹Nem jut be mindenki a mennyek országába, aki mondja nekem: – Uram, Uram! Csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát.

²⁴Aki hallgatja szavamat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát. ²⁵Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja. ²⁶Aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem váltja tettekre, a balga emberhez hasonlít, aki házát homokra építette. ²⁷Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak. Az összedőlt és romhalmazzá vált.”

A hegyi beszéd utolsó szavait halljuk Jézustól. Milyen súlyt tulajdonítsunk szavainak? Bizony számtalanszor elsuhanunk az evangélium szavai felett, befogadjuk ugyan, de elvont tanításnak tartjuk, vagy elismerjük, hogy szép, de úgy gondoljuk, lehetetlen befogadni úgy, ahogy van. Itt viszont Jézus egyértelműen figyelmezteti hallgatóit, hogy e szavai alapvetőek, mégpedig szó szerint: ezek adják az élet alapjait. E szavak: az igazság, a lényeg, a legszilárdabb valóság, amit meg kell élnünk. Egyre képlékenyebb világunkban, ahol az individualista érzések irányítanak, e szavak valóságos sziklaként biztosítanak alapot minden ember útjához. Jézus pedig két képen keresztül mutatja meg, hogyan fogadjuk be igéjét. Nem elég meghallgatni őket, tettekre is kell váltani azokat: „Aki hallgatja szavamat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát”, míg aki „hallgatja ugyan tanításomat, de nem váltja tettekre, a balga emberhez hasonlít, aki házát homokra építette”. A példabeszéd így folytatódik: szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult mindkét háznak. Jézus az élet viharairól beszél: a ránk törő kísértésekről, a ránk zúduló nehézségekről, a gyötrő problémákról és hasonlókról. A sziklára épített ház, vagyis az evangéliumhoz és a szeretethez való hűségben élt élet szilárdan áll. A másik ház azonban, amelyet a homokra építettek, menthetetlenül összedől. Mi más a homok, mint az a tömérdek rossz szokás, hiba, ösztön, amelyek gyakran üressé és hétköznapivá teszik életünket. Csak akkor tudjuk szilárd alapra építeni saját és testvéreink életét, ha hittel tudjuk fogadni az evangélium igéjét. Az Úr mindennap hív, hogy evangéliumának igéjével táplálkozzunk, hogy életünket önmagunk vagy saját, a homokhoz hasonlóan változékony és ingatag érzéseink helyett Isten Igéjére építsük, amely létünk valódi sziklája és alapja.

Imádság az Egyházért