December 20., szerda

Lk 1,26-38. Az angyal üdvözli Máriát

Imádság a szentekkel 

 

²⁶Isten pedig a hatodik hónapban elküldte Gábriel angyalt Galilea városába, amelynek Názáret a neve, ²⁷egy szűzhöz, aki el volt jegyezve egy férfival. A neve József volt, Dávid házából, a szűz neve meg Mária. ²⁸Bement hozzá az angyal, és így szólt: »Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled.« ²⁹Őt zavarba ejtette ez a beszéd, és elgondolkodott, hogy miféle köszöntés ez. ³⁰Az angyal pedig folytatta: »Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. ³¹Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni. ^{(Iz 7,14) 32}Nagy lesz ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, ³³és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége«. ^{(2 Sám 7,13; Iz 9,6) 34}Mária erre így szólt az angyalhoz: »Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek?« ³⁵Az angyal ezt felelte neki: »A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged; s ezért a Szentet, aki tőled születik, Isten Fiának fogják hívni. ³⁶Íme, Erzsébet, a te rokonod is fiat fogant öregségében, és már a hatodik hónapban van, ő, akit magtalannak hívtak, ³⁷mert Istennek semmi sem lehetetlen«. ^{(Ter 18,14; Jób 42,2) 38}Mária erre így szólt: »Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.« És eltávozott tőle az angyal.

 

A szentmisében ma az angyali üdvözletet halljuk. Olyan szavai ezek az evangéliumnak, amelyek mindig újak, hiába hallottuk már sokszor. Isten Szava mindig új, mert magában rejti Isten határtalan szeretetének horizontját, amelyet kicsiny elménkkel, szűkre zárt szívünkkel soha nem tudunk kimerítő módon befogadni. Advent napjaiban valaki kézen fogott minket és bevezetett Jézus születése misztériumának különleges gazdagságába. Isten szava szól a hívő ember szívéhez, és minden alkalommal új módon szól, hiszen arra ösztönöz, hogy újítsuk meg, változtassuk meg, tegyük új távlatok részesévé. És ez mindig felkavar. Máriában is zavarodottságot keltettek az angyal szavai. Isten Szava mindig elindít egy belső folyamatot. Amikor az angyal beszél, meg akarja érinteni és meg akarja változtatni a szívünket. Ez pedig kérdéseket vet fel, átgondolásra késztet. Mária az első hívő. Isten Szavát olyan hozzáállással kell hallgatni, ahogyan ő hallgatta. Őt is felkavarták az angyal szavai, de Zakariással ellentétben nem ragadt le a megdöbbenésnél, nem szakítja félbe a párbeszédet az angyallal, ahogyan mi gyakran tesszük, amikor a szeretet egyre nagyobb igényeket támaszt, és be akar vonni minket egy magasabb rendű tervbe. Inkább kicsiny, szűk horizontunkat választjuk, nem pedig azt a nagy álmot, amelyre az Úr elhív minket. Fösvény lustaságunkat összekeverjük annak az embernek az alázatával, aki nem hiszi, hogy méltó Isten hívására. Mária jól tudta, hogy ő egy szegény lány, aki a római birodalom peremvidékén egy kis településen él. Bár tisztában van gyengeségével, folytatja a párbeszédet az angyallal. Egészen odáig, hogy kimondja igenjét a hozzá intézett meghívásra. Attól az igentől kezdve a világ története megváltozik. Az az igen, amelyet egy egyszerű, a népből való lány mondott ki megváltoztatta az emberi történelem menetét. Több mint kétezer év telt az angyalnak kimondott igen óta, ami azóta is mutatja nekünk a hit útját, ami nem más, mint Isten Szavának meghallgatása. Napról napra kimondott igenjeink ma is megváltoztatják az életünket és a világ életét. A világ története megváltozik, valahányszor igent mondunk az Úrnak, aki hív minket. Hagyjuk, hogy Mária kísérjen minket és vele együtt mondjuk: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.”

Imádság a szentekkel