Február 6., csütörtök

1Kir 2,1–4.10–12 – Dávid így szól Salamonhoz: Légy bátor, és bizonyulj férfinak

Imádság az Egyházért

1Amikor aztán Dávid halálának ideje közeledett, ezt parancsolta fiának, Salamonnak: 2»Én immár elmegyek minden földi lény útjára: légy erős és légy férfi. 3Tartsd meg, amivel az Úrnak, Istenednek tartozol, járj az Ő útjain, tartsd meg szertartásait, parancsait, végzéseit s intelmeit, amint meg van írva Mózes törvényében, hogy így boldogulj mindenben, amit cselekszel, s mindenhol, ahova fordulsz, 4az Úr megvalósítsa szavát, amelyet rólam mondott: ‘Ha fiaid megtartják útjukat, s teljes szívükből s teljes lelkükből hűségesen járnak előttem, nem fogy el ivadékod Izrael királyi székéről.’

10Dávid aztán aludni tért atyáihoz, s eltemették a Dávid-városban. 11Az idő, amely alatt Dávid Izraelen uralkodott, negyven esztendő volt. Hebronban uralkodott hét esztendeig, Jeruzsálemben harmincháromig. 12Salamon aztán beült apjának, Dávidnak trónjába, s uralma igen megszilárdult.

Dávid végrendeletének első szavai úgy említik a halált, mint átmenetet: „Most mindenek útjára lépek.” Ez az állítás hangsúlyozza, hogy az élet olyan, mint egy hosszú út, amelyen mindannyian végigmegyünk. A keresztény kinyilatkoztatás Jézus feltámadásával világossá teszi számunkra, hogy a halál nem csupán a vég, hanem átmenet a földi élet és a feltámadt élet között. Dávid tudja, hogy az Isten által rábízott küldetésnek folytatódnia kell, a népet az Úr útjain kell vezetni. Íme Dávid Salamonhoz intézett szavai. Szavak, amelyekben benne van az utolsó szavak súlya, egy egész élet súlya. Dávid negyvenévnyi uralkodás tapasztalatával a háta mögött így buzdítja Salamont: „Légy bátor, és bizonyulj férfinak.” Elmagyarázza neki, hogy csak akkor lesz ilyen, vagyis erős és emberséges, ha megtartja az Úr törvényét, és az ő útjain jár. Felidézi neki az ígéretet, amit az Úr tett neki uralkodása kezdetén arról, hogy csak akkor lesz szilárd a birodalom, „ha fiaid ügyelnek útjukon, és hűségesen követnek”. Mondhatnánk, hogy itt feltételhez kötött ígéretről van szó. A sok utód csak akkor lesz biztosítva, ha a fiak Isten útján járnak, követik őt szívük, lelkük mélyéből. E szavak után Dávid: „megtért atyáihoz; Dávid városában temették el”. Ma is fontos dolgokat kell megtanulnunk arról, hogy miért és hogyan halunk meg. Egy olyan társadalomban, amely makacsul kizárja gondolataiból a halált, emlékezetünkbe idézni ezeket a szavakat annyit tesz, mint megérteni az élet értelmét és a halál értelmét: csak Isten ereje tart meg minket, Istené, aki Jézus szavai szerint élők és holtak Ura.

Imádság az Egyházért