Október 20., szombat

Lk 12,8–12. A Szentlélek majd megtanít rá, mit kell mondanotok

Előesti imádság

8Mondom pedig nektek: Aki megvall engem az emberek előtt, azt az Emberfia is megvallja majd Isten angyalai előtt. 9Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt ő is megtagadja majd Isten angyalai előtt.
10Ha valaki az Emberfia ellen szól, bocsánatot nyer; de aki a Szentlelket káromolja, annak nincs bocsánat.
11Mikor pedig a zsinagógába, elöljárók és hatóságok elé hurcolnak benneteket, ne aggódjatok azon, hogy hogyan és mivel védekezzetek, vagy mit mondjatok, 12mert a Szentlélek megtanít benneteket abban az órában, hogy mit kell mondanotok.«

A mai evangélium még mélyebben taglalja a tanítvány hűségének kérdését a megpróbáltatások idején. Jézus a következő szavakkal kezdi: „aki tanúságot tesz mellettem az emberek előtt, azt majd az Emberfia is magáénak vallja az Isten angyalai előtt. Aki azonban megtagad az emberek előtt, azt én is megtagadom Isten angyalai előtt." Megítéltetésünk attól függ, hogy Jézushoz tartozunk-e vagy sem, mégpedig oly mértékben, hogy azt mondhatjuk, a hűségünk még szilárdabban hozzánk köti Jézust. Ha követjük az evangéliumot, és egész életünkben, még a megpróbáltatások idején is kitartunk mellette, az megment bennünket, mert az Úr mellettünk van. Aki azonban hagyja, hogy a félelem erőt vegyen rajta, megtagadja az evangéliumot és a testvéreket, magát dönti romlásba. Jézus már máskor is mondta: „aki meg akarja menteni életét, elveszíti". Ő ugyanis ismeri a gyengeségünket, jól tudja, hogy képesek vagyunk engedni a kísértések csábításának, és bűnbe esünk. Maga Péter apostol is példával szolgál erre: Jézus szenvedésének pillanatában először elmenekül, majd a főpap házában egy szolgálólánytól való félelmében elárulja őt. Az Úr mégis megbocsát neki. Ő ugyanis mindig kész megbocsátani. A most hallott evangéliumi szakaszban is hozzáteszi: „Aki az Emberfia ellen beszél, az bocsánatot nyer." Utána azonban így folytatja: „aki azonban a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot". Márk evangélista is idézi ezeket a szigorú szavakat, és hozzáteszi: „Mert ezt mondták róla: »Tisztátalan lélek van benne«.” (Mk 3,30) A Szentlélek ellen elkövetett bűn azt jelenti, hogy nem ismerjük el Isten jelenlétét Jézusban, az egyházban, a keresztény közösségben, a Szentlélek működésében. Ha nem ismerjük el Isten jelenlétét Jézusban és az egyházban, azzal káromoljuk Istent, és kizárjuk magunkat az üdvösség útjáról, mégpedig azért, mert ezzel ténylegesen tagadjuk a Szentlélek jelenlétét és működését, amit pedig az Atya és a Fiú az egyház számára tartott fenn. Jézus szavai keményen érintik az árulókat, de vigasztalók azok számára, akik állhatatosak. Az Úr ugyanis megérti gyengeségünket, és mindig meglátogat bennünket, különösképpen a nehéz pillanatokban: „ne gondolkozzatok rajta, hogyan védekezzetek, vagy mit mondjatok" – mondja Jézus – „a Szentlélek abban az órában majd megtanít rá benneteket, hogy mit kell mondanotok". Az Úr társasága a mi erősségünk.

Előesti imádság