Július 17., péntek

Iz 38,1–6.21–22. – Hiszkija éneke

1Azokban a napokban Hiszkija halálosan megbetegedett. Akkor bement hozzá Izajás próféta, Ámosz fia, és azt mondta neki: »Így szól az Úr: Rendelkezz házadról, mert meghalsz, nem maradsz életben!« 2Erre Hiszkija a fal felé fordította arcát, és imádkozott az Úrhoz. 3Ezt mondta: »Ó, Uram, emlékezzél meg, kérlek, arról, hogy hűséggel és egész szívvel jártam színed előtt, és azt tettem, ami jó a te szemedben!« És sírt Hiszkija, hangos sírással.
4Ekkor szólt az Úr szava Izajáshoz: 5»Menj, és mondd meg Hiszkijának: ‘Így szól az Úr, atyádnak, Dávidnak Istene: Meghallgattam imádságodat, láttam könnyeidet; íme, megtoldom napjaidat tizenöt évvel. 6Asszíria királyának kezétől megmentelek téged és ezt a várost, és megoltalmazom ezt a várost.’ 

21Akkor meghagyta Izajás, hogy hozzanak egy csomó préselt fügét, és kenjék rá a kelevényre, akkor életben marad. 22Erre így szólt Hiszkija: »Mi lesz a jele, hogy föl fogok menni az Úr házába?«

Hiszkija király betegségének és gyógyulásának története olyan királyt állít elénk, aki minden bizalmát Istenbe helyezi. Hozzá fordul, amikor megbetegszik, és közelinek érzi halálát, őt emlékezteti – jogosan –, hogy hű és engedelmes volt a múltban, tőle kér jelet, nem azért, mintha kételkedne, hanem hogy részesülhessen az isteni ígéretben. Hiszkija a népének nagyszerű királya. Azért küzdött, hogy Izrael visszatérjen az Úrhoz, és elhagyja a bálványokat. Ám „életem napjainak közepén – fájlalja a király – kell alászállnom az alvilág kapuihoz, életem hátralevő éveitől megrabolva”. Még a bölcs és igaz embereket is lesújtják az élet nehézségei. A király beteg lesz, és szomorú hangú imádsággal fordul az Úrhoz, melyben elmondja fájdalmát, és segítséget kér: „végy gondjaidba, légy segítségem!” – kéri a király. Hiszkija megérti, hogy a betegség és az élet nehézségei valójában nem Isten büntetései. Erre a belátásra kell jutnunk, ha Istennek az irántunk érzett határtalan szeretetéről elmélkedünk. A Szentírás arra tanít bennünket, hogy mindenkor Istenhez forduljunk, imádkozzunk hozzá a szenvedés és nehézségek közepette, föltárva előtte életünk céljait és aggodalmait is. Isten jó Atya, nem utasítja el, aki hozzáfordul, nem utasítja el a segítségkérést, mellyel a szenvedők fordulnak hozzá az egész világból. Nagy jóságában segítségünkre siet, meggyógyít és megment bennünket. A király esedezése választ kap a próféta által: az Úr meghallgatta imádságát, teljesíti kérését, és kiterjeszti egész Jeruzsálemre, vagyis a királyt és a várost is megsegíti az Úr, megszabadítja és megvédi mindkettőt.

A Szent Kereszt imádsága