Július 8., szerda

Floribert Bwana Chuira, a Sant’Egidio közösség fiatal kongói tagjára emlékezünk, akit ismeretlenek 2007-ben megöltek Gomában, mert nem hagyta magát megvesztegetni

 

Oz 10,1–3.7–8.12 – Ideje keresni az Urat

Imádság a szentekkel 

¹Lombos szőlőtő Izrael,
gyümölcse méltó hozzá.
Amilyen sok volt a gyümölcse,
olyan sok oltárt emelt;
amilyen bőségesen termett a földje,
olyan bőségesen állított fel bálványoszlopokat.

²Szívük megoszlott,
de most majd megbűnhődnek!
Ő maga töri majd össze bálványoszlopaikat,
pusztítja el oltáraikat.

³Hiszen máris mondják:
»Nincs nekünk királyunk,
mert az Urat nem féljük!
A király pedig mit tehet velünk?«

⁷Elveszett Szamaria,
királya olyan, mint a pálca a víz színén.

⁸Elpusztulnak a bálványmagaslatok,
hol Izrael vétkezett;
lapu és tövis nő majd oltáraikon,
és ők majd így szólnak a hegyekhez: »Borítsatok el minket!« –
s a halmokhoz: »Omoljatok ránk!«

¹²Vessetek magatoknak az igazság szerint,
és arattok is majd az irgalom szerint;
törjetek fel ugart magatoknak;
ideje, hogy keressétek az Urat,
és ő majd eljön,
hogy igazságra tanítson titeket.

Ozeás az első az ószövetségi próféták közül, aki Izraelt szőlőskerthez hasonlítja: „Dús szőlő volt Izrael, bőséges termést hozott.” Ezzel a képpel a próféta Izrael népének virágzását ábrázolja. Épp ezért még keserűbb látni az ellentétet a szőlő bő termése, az Úr munkálkodásának gyümölcse és az Úr segítő támogatását elutasító Izrael szívének keménysége közt. Isten komoly és nehéz feladatot bíz népére, amit a szántás és vetés képe jelenít meg. Efraim és Jákob, vagyis Izrael egész népe arra kapott meghívást Istentől, hogy az igazságosság magvait vessék el az élet földjében, hogy jóságot arathassanak. Az igazság és a jóság az Úr kereséséből és igéjének hűséges meghallgatásából következő javak. És fordítva is igaz: aki gonoszságot vet, igazságtalanságot fog aratni. Az Úr mindnyájunknak szánt feladata, hogy igazságosságot vessünk a világban, mely most nem ismeri sem az egyenlőséget, sem a könyörületességet. És általánosságban sajnos elmondható, hogy minden egyes ember csak a saját biztonságára és jólétére törekszik. Aki viszont csak saját erejére hagyatkozik, eltávolodik Istentől, és egy radikálisan erőszakos, igazságtalan világot teremt, melyben a háború lesz önnön hatalma megerősítésének eszköze. Isten igazságossága jócskán meghaladja a puszta emberi számítást és annak csekély mértékét, s a jóságon és irgalmasságon keresztül nyer megvalósulást. Minden egyes hívő feladata, hogy napról napra művelje az élet földjét, úgy, hogy a szeretet és az irgalmasság magjait veti el, teremjék mindenki számára az igazságosság gyümölcseit. Egy olyan világban, amilyet ennek az évezrednek az eleje hozott el, nagyon is fontos és sürgető meghallanunk a próféta üzenetét.

Imádság a szentekkel