Imádság a világ békéjéért, minden háború befejezéséért
Szám 6,22–27; Zsolt 67 (66); Gal 4,4–7; Lk 2,16–21
A liturgia arra hív bennünket, hogy Máriát szemlélve őt Isten Anyjaként ünnepeljük és hódoljunk előtte. Hét nap telt el karácsony ünnepe óta. Az Egyház pedig ezzel a mai ünneppel azt akarja, hogy mindannyian a gyermek édesanyjára tekintsünk. Természetesen – és ezt jó hangsúlyozni – nem egyedül találjuk őt: Mária ölében ott van Jézus. A pásztorok, ahogy az evangéliumban olvassuk, Betlehembe érkezve „megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő gyermeket”. Milyen szép is, hogy ezen a ponton a gyermek Jézust már nem a jászolban, hanem Mária karjaiban képzeljük el. A megtestesülés titkának egyik legcsaládiasabb és leggyengédebb képe ez. A keleti egyházi hagyományban annyira erős ez az anya-fiú kapcsolat, hogy nincs olyan Mária-ábrázolás, melyen ne lenne ott Jézus is; ő ezért a fiúért létezik, feladata, hogy életet adjon neki, és megmutassa a világnak. Amikor a pásztorok megérkeztek a barlanghoz, egy gyermeket láttak. Majd pedig „Miután látták” – mondhatnánk, imádsággal szemlélték –, „elhíresztelték azt is, amit már előbb megtudtak a gyermekről” (Lk 2,17). Ez a mondat magába sűríti az egész keresztény élet teljességét. Ahogy előző éjjel az angyalok beszéltek a gyermekről a pásztoroknak, úgy könnyű elképzelni, hogy Mária is mesélt Fiáról nekik. Mária, aki „mind emlékezetébe véste szavaikat és szívében gyakran elgondolkozott rajtuk”, jól tudta, milyen titok rejtezik a gyermekben. Ma már szép és igen hasznos hagyomány lett, hogy az év első napján az Egyház imádságra gyűlik össze, és a békéért könyörög. Ezzel mintegy az egész világra és a népek családjaira is kiterjesztjük azt az áldást, amelyet a Számok könyvéből hallottunk: „Fordítsa feléd arcát az Úr, és szerezzen neked üdvösséget!” Szükséges, hogy az Úr a föld népeire fordítsa a tekintetét. Az új év kezdetén meg kell hallanunk, s be kell fogadnunk az angyalok karácsony éjjelén elhangzott énekét: „Békesség a földön a jóakaratú embereknek!” Ez a mi imádságunk és ez a mi énekünk az új év kezdetén. Jöjjön el az Úr Lelke, alakítsa át a hívők szívét, hogy keménységük meglágyuljon! Alakítsa át városaink, országaink szívét, űzze messzire a gyűlöletet, az elnyomást, a közönyt! Alakítsa át a háborúban álló nemzetek és népek szívét, hogy sikerüljön lefegyverezni az erőszakos lelkeket, és megerősödjenek a béketeremtők! Alakítsa át minden férfi és nő szívét, hogy felfedezzék az egyetlen Isten arcát, aki minden ember Atyja!
Karácsonyi imádság
